Souvenir
L’été était si jeune, si beau ... Pareillement à toi ! J’espère, que tu te souviens Des jours autrefois.
C’est un rêve mélancolique; Les larmes obsèdent mes yeux. Je pourrais te faire voir La forêt – le lieu.
Il faisait beau, et il faisait Très chaud dans les bois. Une chose, c’est sûr, tu n’oublies pas: J’étais maladroit !
Aujourd’hui ça va bien; Je te caresse mieux. Mais ces jours-là sont si loin ... ... Et nous sommes presque vieux.
Gábor Gyimóthy
Cannes, 15.-16. 10. 1985
|
Remembrance
That summer was so beautiful ... As fair, as young as you. I hope you still remember that, Those early days we knew.
This is a dream though painful now, -- My tears become too bold --. I could show you that forest; The place today is cold.
The sky was blue and it was hot Among the trees below. And I was very clumsy there, On that green moss pillow.
Today – may be – my caressing Is rich and manifold, But those days are so far behind ... ... And we are nearly old.
Translation: Gábor Gyimóthy
Cannes, 15.-16. oct. 1985
|
Erinnerung
Der Sommer war – wie du doch auch, So jung, so schön, so schlicht ... Sogar auf die Erinnerung Bin ich heut’ noch erpicht.
Die schöne Zeit in jenem Wald – Wir kannten keinen Halt ... Noch könnt’ ich zeigen dir den Ort, Doch dort ist’s heute kalt.
Es war so heiß, sogar im Wald, Im dichtesten Dickicht. – Und eins vergißt du sicher nie: Ich war so ungeschickt !
Ich habe mich heute dabei Viel mehr in der Gewalt, Jedoch der Tag ist heut’ so fern ... ... Und wir schon fast zu alt.
Übersetzung: Gábor Gyimóthy
Cannes-Zürich, 17.10. - 3.11. 1985
|
Emlékezés
Oly szép voltál, oly csábító S tüzes akár a nyár. Tudod, ama csodás napon, Mely emlék csak ma már.
Ha rá ma visszagondolok, Megrezdül egy ideg ... Az erdőt megmutathatom, -- A hely ma oly hideg ...
A napsütötte fák alatt Izzott a lég akár ... S ügyetlen voltam ott noha, Feledni volna kár.
Ma persze több a változat, Mint aznap, akkor ott, Ámde hol van az ma már ..? Az idő elfutott ...
Fordítás: Gyimóthy Gábor
Cannes-Zürich, 1985 X.17. – XI.3.
|